Tejfölös kenyér, egy kis sóval. Perfekt vacsora.

3 mandátum a Jobbik-nak... Milyen országban élünk?

 

A bejegyzéscímmel egy régi Whety-stripemet idéztem: http://whety.freeblog.hu/archives/2007/10/27/Szegyen_es_szanalom/

Hát ide jutottunk. Emigrálok.

Elkészítettem életem első remegős pudingját.

 

 Ha az uralkodó a fürdőkádban elkezd villámokat szórni, mi történik?

Ezt az szösszenetet 2005-ben írtam a Mozinet magazin középiskolásoknak kiírt versenyére, 15 pontból 12-őt kaptam rá. Nem egy nagy cucc, csak helykitöltésnek nyomom be. A feladat ez volt: A képregényfilmek fontos tényezője a stilizáció és az eredeti képregényre visszautaló formai megoldások alkalmazása. Válassz egy képregényfilmet, és mutass be belőle legalább öt ilyen motívumot.

Sin City

A Sin City az első „mozgó képregény”, az egész film egy jó nagy visszautalás az eredeti képregényre. A filmben feldolgozott sztorik közül csak néhány kisebb történethez és a Nehéz búcsúhoz volt szerencsém, melyet egy bátor kiadó jelentetett meg kicsiny képregényszegény országunkban, így ebből keresek hasonlóságokat, stilizácót a filmmel. A Sin City egyből egy rövid sztorival kezd, amely tökéletes megfilmesítése az „Ahogy a kedves vevő parancsolja” című szösszenetnek, ami eredeti formájában 3 oldal, a filmben körülbelül fél perc. A film ezután egy rövid kitérőt tesz a „Yellow bastard” (Sárga fattyú) című történet felé, majd belekezd a „Nehéz búcsúba”. Ezzel hirtelen belecsöppenünk egy fülledt, forró éjszakai szeretkezésbe. A képregény is ilyen megdöbbentő módon indít, innen kezdődik a cselekmény fő része. A szállodai Marv - rendőr verekedés, üldözés szinte összes mozdulata a képregényből lett átemelve, a lépcsőházba való leugrástól kezdve, a megkapaszkodáson keresztül, a rendőrautós jelenetig minden. Az „operatőri munka” (ez alatt a képregény beli jelenetlerajzolást is értem) is szinte ugyanaz a két médiumon. Vegyük például amikor Marvot Kevin bezárja a pincébe. A filmben és a képregényben is, amikor Marv felébred először csak egy rózsatetoválást mutatnak, és csak később derül ki, hogy ez egy női fej-trófea. Jól látszik hogy ugyanaz a technika a megdöbbentésre. Azért vannak különbségek is a két forma között, például a filmből kihagyták azt a jelenetet, amikor Marv elmegy Gladysért (pisztoly). Valószínűleg a fölöslegessége miatt hagyták ki. Összességében a film tökéletes képregényadaptáció, akinek tetszett olvassa el a képregényt, mert ha az egyiket megkedvelte valaki, a másikat is meg fogja.

- Felmegyünk a hegyekbe és síkrészegre isszuk magunkat!

-De szép város Buda!
-Ja meg Pestis.

Megnéztem ma a shop-show-t (mallrats) nemtudom hanyadjára. Nagy rakat kaki ez a film, de nagyon szeretem. Pont tökéletes arra hogy egy unalmas estét kitöltsön. Színészi munka nulla, forgatókönyv nulla, rendezés nulla (hogy is tudna rendezni rendesen Kevin, ha jelenetek felében Néma Bob-ként szerencsétlenkedik a kamerák előtt?), de annyira aranyosan semmilyen ez a film, hogy szerethető. Vígjátéknak se egy etalon, de azért vannak benne poénok amelyeken még most is hangosan felröhögök. Bár ezek is inkább az alpári beszólások szintjén mozognak, de annyira illenek a filmbe, hogy ezek nélkül nem lenne az igazi. a kedvencem a filmvégi párkereső tvshow-s jelenet, amiben Brodie mindenkit leoszt. Ahogy a harmadik jelölt még reménykedik a legvégén is hogy ő itt fog párt találni, az annyira kiszámítható és poéntalan, hogy ettől mégis vicces lesz.

10/6 szerethető dilis film Jay-jel és Néma Bobbal a két istennel.

"több helyütt tönkrementek a klíma-berendezések a meleg miatt."






:D

Úgy döntöttem kipróbálom magam „filmkritikusként”. Ez mocskosul egoistán hangzik, ezért raktam idézőjelbe. Még egy ilyen jellegű munkám sincs, a lejjebb olvashatón kívül, de pont ezért publikálom az interneten, mert reménykedem, kapok építő jellegű kritikát a kritikámról (éljenek képzavarok). Blogra fel!

Pókember 3 (Spider-man 3)

Megnéztem. 3 szóval tudom jellemzni ezt a filmet: EZ NEM PÓKEMBER! Én nagy rajongója vagyok a képregényeknek, az egyik kedvencem Pókember. Az eddigi filmek tetszettek, egész jól eltalálták néhol, bár Tobey-t sohasem tudtam elfogadni Peterként. Ez a kis girnyó csávó sosem fogja visszadni Parkert. Bár nem a girnyóság miatt teljesen idegen a karaktertől, mert a képregényben is eleinte csak egy vékony, senki kis jótanuló, de ezen kívül a képregényben egy zseni, akinek van humorérzéke, ha zavarban van hadar, sohasem magabiztos (még a fekete ruhában sem). Tobey olyan mértékben különböző embert formál meg ehhez képest, hogy többször gondoltam, hogy valójában nem kéne ezt adaptációnak hívni. Nem csodálkozom, hogy Peter helyett Harryhez futott sírni MJ, ha ilyen töketlen férje van. És ha már itt tartunk, Mary Jane sem önmaga: hol van a Petert folyton csak „haver”-nak szólitó, mindig laza Mary Jane? Mélyen az igazi Peter mellé ásva.
Jó-jó nem muszály hűnek maradni annyira az eredeti anyaghoz, de akkor legalább JÓ karaktereket alkottak volna, nem egy ilyen szerencsétlen bagázst. A legjobban az zavart, hogy a film alatt 10 percenként változtak a jellemek. Ez a legjobban Homokemberen figyelhető meg: az egyik pillanatban azért rinyál Pókinak, hogy ő csak a lányát akarja megmenteni, a következőben már ki akarja nyírni. Végül majdnem meg is teszi, de a fináléban persze jól kibékülnek. Bár ez épp tetszett, csak Pókfej szanaszét verése után enyhén hihetetlen fordulat volt.
Ami legjobban zavart, az hogy miért kellett pont a fekete ruha körüli „eposzt” így szétbarmolni? Mert sajnos ez így van, a több 10 számon keresztül futó történetszálat, és az egyik legnagyobb ellenfelét Pókembernek, sikerült 30 percben elintéznie az alkotóknak. Az eredeti fekete ruhás történet teljesen lebutított, végletekig stilizált változatát kapjuk, amelyben az átalakulás, és a felismerés, hogy a ruha egy szimbióta, mind csak egy-egy hihetetlenül gagyi jelenet. Ahogy Peter végigtáncol az utcán. Majdnem kitoltam mindkét szemem.
Visszatérve a karakterekre, Gwen Stacy, akit a rajongók máig Peter igazi szerelmeként emlegetnek, is le lett butítva egy egyszerű plázacica szintjére. Az eredetiben ő egy okos, kedves álomnő. Nem bombanő, hanem az „fúúú de aranyos csaj” kategória, akiért bolondulnak a pasik. Itt egy agyatlan bombanő, mindenféle komolyabb szerep nélkül a filmben. Semmi magyarázat, hogy miért csókolta meg őt Peter, semmi magyarázat, teljesen illogikus az egész.
Aztán Eddie Brock. Elég hasonlít az eredetire, de izomból azért sok hiányzik nála. De ez legyen a legkevesebb. Mint írtam az sokkal jobban zavart, hogy egy ekkora karaktert, aki a szupergonoszok közül a legnagyobb hatással volt Peter életére, ennyivel lerendezni szánalmas. Annyira látszik, hogy CSAK a látvány, ergo a nézettség miatt rakták bele. Semmi szerepe a filmben, azon kívül, hogy jól lefogja Pókit amíg Homi püföli.
Szörnyű.
Sam Raimi nálam leírta magát mint „Pók-rendező”, ha lesz több film, remélem nem ő lesz a rendező, és remélem a szereplőgárdát is teljesen kicserélik majd, mert így tökéletes unalomba fullad az egész. És azt üzenem az alkotóknak, akik ennyi pénzt kidobtak erre a sz*rra, hogy „Nagy erő, nagy felelőséggel jár.”

10/4 a látvány, és néhány jobb jelenet miatt (pölö a Jameson-os jelenetek megint zseniálisak)